Égifénybenfürdő

Semmi újat nem írok, csak átszűröm magamon a világot.

2010. január 10., vasárnap

Felelősségvállalás

Bármi történt az életemben eddig és bármi is történik ezután, felelős vagyok érte.

Hiszem, hogy születésemkor tudatosan választottam ki szüleim, pontosan tudtam, hogy mit szeretnék tőlük megtanulni, ismertem hibáikat és ismertem erényeiket. Megfoganásom pillanatában rájuk bíztam az életem alakulását. Tőlük függöt, hogy elfogadnak-e, gondoskodnak-e rólam. Elfogadtak, gondoskodtak rólam, tudásuk legjobbja szerint. Szeretnek, ahogyan csak egy szülő szeretheti a gyermekét. Ez a kötelék gyakran oly szoros, hogy gyakran a szülők saját részeikként tekintenek gyermekeikre, saját maguk kiterjedéseként. Úgy büntetik gyerekeiket, ahogyan önmagukat szokták ostorozni, mikor tévednek valamiben. Sokszor átvállalják a felelősséget gyerekeiktől, hogy segítsenek nekik.

A családokon belül sokminden történhet, ami nyomokat hagy a lelkünkben. Fizikai vagy lelki bántalmazás mindig komoly sebeket okoz. A szülő túlzott szigora vagy épp engedékénysége mind hozzájárul ahhoz, hogy kikké vállunk. Szüleink viselkedésmintái belénk ragad. Természetünkké vállik. Hibáztathatjuk őket életünk végig, vagy pedig kemény munkával és sokat tanulva, lehámozhatjuk magunkról a ránkrakódott mintákat. Előbb fel kell ismerni azokat, ami talán a legnehezebb része a dolognak. Beismerni, hogy pont úgy viselkedünk, ahogyan a szüleink viselkedtek. Ugyanazokba a hibákba esünk. Újra és újra. És továbbra is rájuk fogjuk, hogy az ő hibájuk, hogy ilyenekké válltunk. Pedig eljön az az idő mindenki életében, amikor saját kezébe kell, hogy vegye az irányítást, belátni hibáit és válltoztatni rajtuk. Szüleink felelőssége irántunk mindig is csak látszólagos volt. Egyedül én vagyok felelős saját magamért és senki másért!

Felelős vagyok kövérségemért. Én magam teremtettem meg és én tartom fenn. Az hogy egy olyan családban nőttem fel, ahol mindenki kövér csak segített elérni ezt a célom. A kövérség nem átok. A kövérség segít másként szemlélni a világot. Föként a kirekesztett szemszögéből. De ez a kirekesztettség csak addig tart, amíg az ember el nem fogadja és meg nem szereti saját magát, úgy, ahogy van. Én most barátkozom a tükörképemmel. Úgy tekintek rá, mint a Hawaii-n látott szoborra. Egy ottani művész csak kövér női testekről készített szobrokat, hisz ot így képzelik el termékenység istennőjét.... Kövérként meghatározni magam balgaság! Ez csak egy állapot. Külső kép, amit saját magamnak vetítek ki. A kövérség kitűnő védelem is. Megvéd túlzott önteltségtől, felszinességtől. Fel kell fedezned a belsőd, ha már a külsőd miatt kevesen állnak veled szóba, vagy éppen megvetnek amiatt. A kövérség rá tud kényszeríteni olyan dolgok átgondolására, amit különben sosem tennél. Amint megbarátkoztam saját magammal és kimutattam, hogy igenis szeretem maga,, mások is kimutatták, hogy elfogadnak, szeretnek így, ebben a csomagolásban. Mert tudják, hogy csupán csomagolás.

Minden kövér embernek felelősséget kell vállalnia saját testéért. Felhagyni a harccal, mert az csak tovább roncsolja a kapcsolatot saját maga és a teste között. A konfliktus nem vezethet jóra. Az örökös fogyókúra, vagy fogyókúrára készülés stresszt okoz. Rosszkedvűséget, boldogtalanságot. Persze mindig vannak sikerélmények, de valahogy a kilók mindig visszavándorolnak... Mert mi belül nem változtunk, csak a testünket kínoztuk. Belül továbbra is kövérek vagyunk. Örökké elégedetlenek önmagunkkal. Az evés továbbra is a PÓTcselekvésünk, ami enyhíti bánatunk, unalmunk. De legtöbbször csak megszokásból eszünk. A gyomrunk is megszokásból jelez, mert mindig 2-kor szoktunk ebédelni, úgyhogy kész az emésztésre. A fogyókúra nem más, mint próbálkozás a szervezetünk átkódolására. Irányítás alá akarjuk venni. Továbbra se figyelünk arra, mit szeretne, csak arra figyelünk, hogy az egónk mit szeretne. Az egónk szeretne beilleszkedni. Szeretne csinosabb ruhákat. Az egónk azt szeretné, ha mások szeretnék. Az isteni énünket ez nem érdekli. Ő pontosan tudja, hogy valamennyiünket a szeretet ereje tart össze. Nincs szükség arra, hogy megfeleljünk társadalmi elvárásoknak és hogy beleférjünk a mai szépségideál skatulyájába. A kövérség társadalmi kód szerint meghatározott, mint nem vonzó. A kövér emberek megélnek egyféle másságot.

Most kitalálták, hogy a kövérség betegség, mert a kövér emberek gyakrabban halnak meg bizonyos betegségekben. Hát valamiben csak meg kell halni... Az élet minőségére ügyeljünk, ne a hosszúságára.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése